---

Andralyn S. Perger… A. S. Perger… Asperger…

Írói álnevem nem csak a személyazonosságom rejti, ahogy az már nyilván egyértelmű Neked is.

Az Asperger szindróma (AS) egy születési rendellenesség. A tudomány jelenlegi állása szerint legalább is.

Ez, az idegrendszer (alul)fejlettségéért felelős állapot nagy mértékben befolyásolja a személyiségem, érzelmi világom, viselkedésem, egy szóval az egész lényem, még azt is, hogy milyen témakör vagy tevékenység érdekel.

Amikor azt mondom érdekel az alatt egy nagyon intenzív kötődést értek, mondhatni rajongást.

Mindez rendben lenne, ám az autizmus spektrumon belül eső egyén közönye hasonló intenzivitású lehet, ha a témakör kívül esik az érdekeltségén.

Emiatt sok magasan funkcionáló autistát írnak le szimplán bunkónak vagy figyelmetlennek. A külső szemlélő csupán határtalan unalmat vagy szórakozottságot lát, holott nem róható fel a helyes szociális viselkedés hiányának számlájára.

Az emberek 90%-a tart bunkónak, rögtön az első pár perc után

Igyekeztem találni egy képet ami demonstrálja az arcom a következő mondatok hallatán.

“Mindig olyan mérgesnek tűnsz”

“Elsőre utáltalak”

“Első találkozásnál féltem tőled”

“Nagyon beképzelt fejed van”

Az arcberendezésem és a viselkedésem is a helyén van, többé-kevésbé, az oka a fenti megjegyzéseknek csupán annyi, hogy az én arcmimikám korlátozott egy neurotipikus egyénéhez képest, ami kölcsönözhet “unott” vagy “morcos” ábrázatot.

A koncentrációm nagy erőfeszítések árán képes csak a számomra érdektelen témánál maradni, ezért figyelmetlennek, zárkózottnak gondolnak, van hogy nagyképűnek.

Végül, de nem utolsó sorban átkozottul őszinte és szókimondó vagyok. Ez azért van, mert sokszor nem érzem a szavaim súlyát, vagy csak nem tudom, hogy nem illik “ilyet mondani”. Ez enyhén szólva sem vívja ki az emberek szimpátiáját, holott számomra az őszinteség a tiszteletem jele.

Igyekeztem a fentiekben összefoglalni a “magam fajta” emberek szociális problémáit olyan módon, hogy érthető legyen a könyvek és az írás iránti szeretetem állandósága és mélysége, noha ez csak töredéke annak, amivel valójában az autizmus, Asperger Szindróma együtt jár.

Azért úgy érzem, hogy a fenti tartalom a “miért írom ezt a blogot” kérdést hiánytalanul megválaszolja. Ha mégsem akkor egyszerűen összefoglalva: mert számomra nem létezik választás, csak kell és kész.

---